Növényvédő és Kártevőirtó Kft.

Dísznövények védelme



1.  Vadgesztenye fák károsítói

1.1. Vadgesztenyeaknázó-moly ( Cameraria ohridella)

1.2. Guignardiás levélfoltosság (Guignardia alsceli)
2.  Platán fák károsítói

2.1. Platán csipkéspoloska (Corinthuca ciliata)

2.2. Gnomoniás betegsége (Apiognomonia veneta)

2.3.Platán lisztharmat
3. Egyéb kórokozók

3.1. Pajzstetvek és levéltetűfajok

3.2. Gubacsatkák

3.3. Amerikai szövőlepke

3.4. Amerikai lepke kabóca

4. Technológia

 

 

Díszfák károsítói és ellenük való védekezés

1. Vadgesztenyefa

 

A vadgesztenyefák legjelentősebb kórokozója az  aknázómoly (Cameraria ohridella) és guignardiás levélfoltosság (Guignardia aesculi).

 

1.1. Vadgesztenyeaknázó-moly ( Cameraria ohridella)

 

Háromnemzedékes molylepke: az első nemzedékének lepkéi április végén, május elején szoktak megjelenni. A kifejlett lepke kb. 5 mm hosszú, fémes színű szárnyakkal. Lábai fehéres színűek.

 

 

 

 

A lomb kártevője, lárvája azok színén, a bőrszövet alatt jellegzetes aknákat készít. A hernyó az egész életét a levél belsejében tölti. Ötször vedlik, majd – a lepkék fejlődésmenetének megfelelően – bábbá alakul át. Ekkorra egy-egy akna kitöltheti a levél két mellékere által bezárt területet is. Ez önmagában nem túlságosan nagy felület, de egy-egy levélben egyszerre több hernyó is fejlődhet.
A bábként az aknában megbúvó kártevő nyugalmi állapotban van: nem táplálkozik, nem változtatja a helyét, még a légzése is csökkent mértékű. Az állat egyszer csak kilyukasztja az akna bőrszövetét, fejjel előre félig kitornázza magát belőle, majd előbújik a lepke

A 2. nemzedék júniusban a 3. nemzedék rajzása júliusban-augusztusban szokott lezajlani. A rajzás ideje és időpontja évente kissé változó. A kártevő a 3. nemzedék által fertőzött, talajra lehullott levelekben, báb alakban telel át.


A kártétel

A levél szövetében élő lárvák táplálkozása során a levéllemezben elhaló foltok fejlődnek. A foltok gyakran több centiméteresek és levél erek által határoltak.

 

 

A károsított levelek már nyár derekán lehullanak, ennek következtében a fák csökkent lombja nem képes ellátni funkcióját: a fák hajtásainak növekedése lelassul, a termések száma és súlya csökken, a fák fokozatosan legyengülnek.


Védekezés

Mivel a kártevő a lehullott levelek foltjaiban (az aknákban) báb alakban telel át a tavasszal megjelenő első molynemzedék ellen úgy lehet hatékonyan védekezni, hogy a lehullott leveleket télen, illetve tavasszal maradéktalanul összegyűjtjük és megsemmisítjük.
A kikelő egyedek megfigyelésére elterjedten alkalmazzák a vadgesztenyeaknázó-moly szex-feromoncsapdát. A csapdák azon az elven működnek, hogy az aknázó moly nőstényeinek illatanyagához hasonló anyagot helyeznek el a fa közelében felfüggesztett csapdába, és a fán repkedő hím lepkék az illat vonzására odarepülnek, majd a csapda megfogja azokat. A csapda ragadós lapjára rátapadt lepkék száma jelzi, ha a kártevő tömegesen megjelent.

 

1.2. Guignardiás levélfoltosság (Guignardia aesculi)

Csapadékosabb nyarakon a vadgesztenyefákon egy súlyos levélszáradást okozó gombabetegség is rendszeresen megjelenik (guignardiás levélfoltosság).
Ha a levélen egyöntetűen sötétbarna foltokat találunk, s azok a levél színe és fonáka felől is egyformán láthatók, akkor egy gombás betegséggel, az úgynevezett guignardiás levélfoltossággal (Guignardia aesculi) van dolgunk. A kórokozó kezdetben a falevelek szélének perzselésszerű elszáradását okozza, mely elhalás később az egész levélre kiterjed. Az eredmény ugyanaz, mint az aknázómoly esetében; idő előtti lombhullás és a fák legyengülése. Sajnos több esetben is előfordult már, hogy e két károsító egyszerre jelentkezett, így a tünetek is halmozottan súlyosak voltak.

2. Platánfák károsítói

A platánfákat leginkább a platán csipkéspoloska (Corinthuca ciliata) és a platán gnomoniás betegsége (Apiognomonia veneta) károsítja.

 

 

2.1. Platán csipkéspoloska (Corinthuca ciliata)

A csipkés poloska kártétele a levelek szívogatásában nyilvánul meg, jelentős lombkártételt okozva. Az imágók a fák kéregrészei alatt telelnek át, és a tavaszi felmelegedéssel kezdik meg vándorlásukat a kipattanó rügyek, fiatal levelek felé. Jó védekezési megoldást jelenthet ellenük a mechanikai fatörzstisztítás, valamint a rügypattanáskori lemosó permetezés. Későbbi időszakban a tenyészidőszaki permetezés is hatásos ellene.

 

 2.2. Gnomoniás betegsége (Apiognomonia veneta)

 

 Az apiognomoniás gombabetegség a fiatal hajtásokat fertőzi, a hajtásokat körülölelő barna foltok jelennek meg, a hajtás eltörik, és a rajta levő levelekkel együtt elszárad. Megelőző védekezést jelent, már nyár elejétől kezdve a lehullott beteg levelek, ágak összegyűjtése, megsemmisítése. Vegyszeres védekezésre is van lehetőség.

Mivel a gomba ág elhalást is okoz, ezért az elhalt fás részek metszése fontos a védekezés szempontjából.

 

 

 

2.3. Platán lisztharmat 

 

                

 


3. Egyéb kórokozók

3.1. Pajzstetvek és levéltetűfajok

Szinte az egész vegetációs időben és gyakorlatilag az összes fafajtánkon károsítanak a különböző pajzstetvek és levéltetűfajok. Fertőzésükre különösen fogékonyak a hársak, nyírek, juharok és kőrisek. Védekezésként szintén a télvégi olajos lemosó permetezés és a vegetációs időszakon belüli több alkalommal végzett inszekticides permetezés jöhet szóba.

3.2. Gubacsatkák

Mind a gyümölcsfákon (dió,) mind díszfákon (hárs) jellemző kórokozó, mely  szemölcsös és nemezes. Ezek a parányi méretű, szabad szemmel nem látható állatok a fákon, azok rügypikkelyei alatt telelnek, és rügyfakadástól jelennek meg. Felszaporodásuk, és annak nyomán kialakuló, rendkívül feltűnő gubacsaik májusban válnak feltűnőkké. Kártételük általában nem veszélyezteti a fákat, de a levelek egy részét károsítják, csökkentik a levelek asszimilációját, valamint a díszfák díszítő értékét. Gyakorlatilag elegendő a károsodott levelek levágása és megsemmisítése. A vpédekezési eljárásokban alkalmazható még a tél végi olajos lemosó permetezés, valamint a május környéki felszívódó szerek felhasználása.

 

 

 

3.3. Amerikai szövőlepke

Az amerikai szövőlepke (amerikai fehér medvelepke, Hyphantria cunea) első nemzedékeinek lárvái kikelnek, még a fészekben, ahol csoportosan élnek. Mielőtt szétmásznak, és a fák koronájában szétterjednek, védekeznünk kell ellenük. A fertőzött hajtás hernyófészkét metsszük le, és azonnal semmisítsük meg eltaposással vagy elégetéssel. Erős fertőzésnél rovarölő szeres permetezés szükséges.


Ezen kártevők elleni védekezés során szükség van vegyszeres védekezésre. Egy ilyen művelet mindig nagy körültekintést kíván meg, mivel többnyire lakott területen lévő fákról van szó.

 

 

3.4.  Amerikai lepke kabóca

 A lepkekabócák rajzása július közepétől nyár végig tart. Októberben rakják le tojásaikat a fás növények kéregrepedéseibe, tehát tojás alakban telel a kártevő. A lárvák májustól jelennek meg, melyeknek 5 fejlődési alakja ismert. A lárvák zöldes színűek, és fehér színű viaszszálak borítják felületüket. Csoportosan, telepekben élnek. Jelenlétükre a levelek fonáki oldalán vagy a hajtásokon kialakuló nagy kiterjedésű fehér viasztömeggel hívják fel magukra a figyelmet. Mind a lárvák, mind a kabóca, szívogatásukkal gyengítik a gazdanövényeket. Károsításuk - az időjárástól függően-októberig is eltarthat. Fás növényeknél a hajtásvégek, azok zsenge csúcsai, a sarjhajtások és vízhajtások kedvenc megtelepedési helyeik. A kártevő terjedését és felszaporodását az utóbbi évek száraz, meleg időjárása fokozta.
Magyarországon egy nemzedéke fejlődik és eddig közel 100 növényfajon, köztük lágy- és fás szárú fajokon egyaránt megfigyelték. A közterületre gyakran ültetett növényfajok közül az ostorfán, vadgesztenyén, juharon, hárson, kőrisen, akácon, platánon, eperfán gyakori. Házi kertekben szőlőn, őszibarackon, birsen is károsít.
Fellépése esetén, a kertekben érdemes minden növényt tüzetesen átvizsgálni, hogy a fertőzési gócok nyilvánvalóvá váljanak. A kémiai kezelések is terjedjenek ki valamennyi fertőzött növényegyedre. Ellenkező esetben a védőhatás csak időleges.

 

            


4. Technológia

Permetezés


A permetezéshez olyan nagy nyomású permetezőgépet használunk, amelyek segítségével a fa koronájának legfelső része is elérhető .
CITIZEN AGROSYSTEM Lég-és hidraulikus porlasztású permetezőgéppel történik a permetezés.
40-45 m magasság
100 l/min teljesítmény
100 m-es tömlő

 

 

 

Ez a csúcstechnológiánk, mellyel szinte bármilyen feladat megoldására képesek vagyunk. Teljesen innovatív berendezés, mely célzottan a hatékony működésre, a biztonságra, a költségek csökkentésére és a környezet védelmére lett kifejlesztve.
• Grammnyi pontossággal szabályozható a folyadék és a vegyszer mennyisége.
• Visszafolyásmentes szívótorok a feltöltéshez (méreg kijutásának megakadályozása a rendszerből.
• Szórófejre szerelt fényszóró az éjszakai munkavégzéshez.
• Állítható nyomású szivattyú 0-tól 50 bárig.
• Két szektorból álló fúvókatartó fej.
• Elektrosztatikus szórófej az elsodródás veszélyének csökkentésére

 

 

 

 

Ugyanezzel a géppel tudunk tápanyagot vagy fertőtlenítő anyagot juttatni a talajba 80 cm mélységbe 35 bár nyomáson, úgy hogy 9 bár nyomású levegő végzi közben a talaj lazítását.
Ennek a szettnek a neve FERT AIR-2 folyékony műtrágya + levegő injektor.

Felhasználás:
• Fák, bokrok permetezése 40 m-ig magasságig
• Sövények, fasorok permetezése
• Karantén kártevők irtása
• Tápanyag-utánpótlás, talajlazítás levegővel


 Fainjektálás

Fainjektálási technológiával a szállítandó hatóanyagot injektálunk be a törzsbe, amely a szállítónyalábokon keresztül eljut a levelekbe. A hernyók kikelésük után azonnal táplálkozni kezdenek a levélből és a hatóanyagot felvéve rövid időn belül elpusztulnak


Technikai kivitelezés
Az injektáláskor a fák gyökfőjénél a fa méretétől függően 15-25 centiméterenként, lyukat fúrunk, amelybe belehelyezzük a hatóanyagot tartalmazó injektort. Az injektorból hatóanyag felszívódik, ami után az injektort eltávolíthatjuk és az injektálás során keletkező lyukakat sebkezelővel bevonjuk,  melyek behegednek. 
Az eljárás előnyei
- Egyszeri kezeléssel egész évben hatékony
- A fa teljes magasságában biztosított a hatás
- Nem kerül növényvédőszer a levegőbe, ezáltal a környezet nem szennyeződik.
- A kezelés eredményességére nincs hatással, ha a szomszédos fa kezeletlen
- Az injektálás bármilyen időjárási tényező alatt elvégezhető, az eső, a szél és egyéb időjárási tényezők nem hatnak a kezelés sikeresére