Növényvédő és Kártevőirtó Kft.

Különleges rovarok


 

1. Közönséges kullancs

2. Galambóvantag (Argas reflexus)

3. Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

4. Ágyi poloska

5. Bolhák

6. Vaspondrók

1. Közönséges kullancs (Ixodes ricinus)

Biológia

1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű pókidomú. A lárvának három, az ezt követően kialakuló sajátos formának, az ún. nimfának és az imágónak négy-négy pár lába van.

 

 

 

 

  

Kifejléssel fejlődik. A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki, majd valamilyen növényen várják, hogy kisebb állatok megkapaszkodva vért szívjanak, amely kb. 1 hétig tart. Minden fejlődési stádium átalakulásához vérszívásra van szükség, melyet más-más gazdaállatból szív ki.

A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama 2 hónap-6 év között mozoghat, de átlagosan 3 év.

A háziállatok, földön fészkelő madarak, hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja. Az aljnövényzeten (fűszálakon), a bokrok és fák levelein � legfeljebb
1,5 méter magasságban hátsó lábaival megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmakat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán, vagy a bőrön továbbmászik, és alkalmas helyet keresve
(pl. térd- és könyökhajlaton, felkar belső felületén, hason stb.) csak néhány óra után kezd vért szívni. Vérszívás után a bőrről magától csak 3-8 nap múlva esik le.

Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is életben marad, a fiatal alakok azonban az éhezést csak kb. 1 évig bírják.

Erdőkben, erdei tisztásokon, bokros, bozótos, nyirkos helyeken él. Száraz időben a nedves avar alá húzódik. Nagy számban különösen április-május-június és szeptember hónapokban fordul elő.

Az emberre esős, nyirkos időben, többnyire a kerti munka során, vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. A kertekbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök révén kerül be.

 

A kullancsirtására jelenleg nincs engedélyezett szer.

 

2. Galambóvantag (Argas reflexus)

Galambfészek közelében, emeletes városi, vagy vidéki kertes házak lakásaiban alkalmilag jelenhet meg, de nem ritkán a baromfi ólban is megtalálható.


Biológia

Átlagosan 4 mm hosszú, jóllakottan azonban 9 mm nagyságú, világossárga színű pókidomú. A nőstény minden vérszívás után 12-70 db petét rak le. A petékből kikelő lárvák lassú, 3-4 hónapos kifejléssel történő fejlődéséhez feltétlenül vérszívás szükséges.

 

 

Elsősorban a madarak vérével táplálkozik, de alkalmilag az emberből is szívhat vért.
A vérszívás ideje a kortól függ, amely lárvánál 1-2 óráig, az imágónál viszont csak 20-40 percig tart.
Az ágyi poloskához hasonló rejtett életmódot folytat, napközben eldugott helyen, a gazdaállat fészkének hasadékaiban, réseiben pihen és csak éjszaka időszakosan jár táplálék után.
Csípése igen kellemetlen viszketést vált ki és csalánkiütéshez hasonló, nehezen gyógyuló, hólyagos, nedvező bőrelváltozást, bőrgyulladást okoz. Az előidézett ártalom jellege és a kártevő életmódja miatt gyakran tévesztik össze az ágyi poloskával.
Az ember környezetében nem szaporodik el, mivel az embervér szívását követően napokon belül elpusztul.
A lakásba a nyitott ablakon keresztül jön be, ugyanis az elhagyott galambfészekből, az elhanyagolt padlásterekből, vagy az üres baromfi ólakból a hosszú ideig tartó éhezés miatt kimászik.

 

Irtási módszerek:

Rovarirtó permet,

Hideg-köd képzés,

ULV-eljárás,

Füstképzés-légtértelenítés,

Felületkezelő aeroszol,

Permetezés.

 

 

3. Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

 A verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) egy közismert és elterjedt európai poloskafaj, amely nevével ellentétben nem a bodobácsok (Lygaeidae) rokona, hanem a verőköltő poloskák (Pyrrhocoridae) családjának tagja.
feltűnő, piros-fekete mintázatú verőköltő bodobácsok különleges nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak, azaz a tavasz, a verőfény hírnökei.

 

 

 

 

 

A közismert kis rovar háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít, így például a félfedőkön egy-egy kör alakú folt díszlik. A félfedők alatt látszó potroh fekete, de pereme vörös, hasonlóan az előhátéhoz. A faj feje és alsó oldala fekete. Szárnyainak fejlettsége egyedtől függ. A kifejlett egyedek testhossza kb. 1 centiméteres. A verőköltő poloskák jellegzetessége a pontszemek hiánya. Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, illetve nem is csíp.

A tavasz folyamán gyakran láthatóak párzás közben összetapadt bodobácsok, illetve nem ritkán a közvetlen közelükben számos fiatal egyed. A talajba és avarba rakott, fekete petékből kikelő, júniustól októberig fejlődő, szárnyatlan lárvák szintén vörösek, ám mintázatuk jóval egyszerűbb az imágókénál.
A kifejlett verőköltő bodobács a talajba ásva telel át, majd a következő évben az 50-60 pete lerakását követően elpusztul.

 

 

 

4. Ágyipoloska

Az ágyipoloska 4-8 mm hosszú, rozsdabarna színű, szárny nélküli, rovar, a lábain tapadókorongok és karmok vannak. Torán bűzmirigy van, mely jellegzetes szagú váladékot termel.

 

 

 

 

 

A nőstény 1-2 évig él, naponta 2-3 petét rak. Szapora vérszívó, egy poloska ivadékainak száma egy év alatt kb. 4000 lehet. A poloska petéket búvóhelye talapzatára ragasztja, melyekből a lárvák 10 nap alatt kikelnek és ivaréretté válnak öt vedlés után. Ehhez mindenképpen vérszívásra van szüksége, mert különben nem fejlődik tovább. Átlagosan a kifejlődés ideje 60 napot vesz igénybe nyáron. Teljes sötétségben indul táplálkozni, amikor tápcsatornája majdnem teljesen kiürült. Melegben másnaponként, hidegben csak hetenként szív vért, ez 5-10 percig tart. Hidegben az éhezést is sokáig tűri, szobahőmérsékleten táplálék nélkül 2-3 hónapig életben marad.

Érzékszervével, mely a szívókája végén helyezkedik el, kitapogatja a vérszívásra alkalmas helyet. Leggyakrabban a nyak-, boka- és csuklótájékon szív vért. A viszketés azonban nem azonnal jelentkezik. Az ágyi poloska leginkább az embervért kedveli.

A nedves, nyirkos helyiségeket nem szereti. Nappal keskeny résekben, repedésekben, húzódik meg, és itt olyan mélyen tartózkodik, hogy a hasa és a háta is érintkezzen a búvóhelye falával. Fénykerülő, a huzat és a zaj nem ideális számára. A poloska változatos helyeken rejtőzködik: a képkeretek, karnisok, csillárok felfüggesztésénél, a falrések között, a felső ablakkeretben, ágyrepedésekben és a kárpitozott bútorok hézagaiban is elrejtőzhet. Gyakran könyvek és ruhaneműk között bújik meg.

Az ágyi poloska leggyakrabban különféle használati tárgyakkal pl. bútorral, képpel, könyvvel, bontásból származó építkezési faanyaggal, csomagokkal terjed. Ezt a terjedési módot passzív módnak nevezik. Központi fűtéssel rendelkező lakóházon belül a szomszédos lakásokba a csövek áttörési helyein keresztül, azaz aktív módon is bekerülhet.

 

Védekezés

 Ágyipoloskairtás

Irtásánál a cél a teljes kiirtás, a helyiség mentesítése. Elszaporodását permetezéssel kialakított tartós méregmezővel lehet meggátolni. Kiegészítő kezelés történhet porozással, füstképzéssel, hidegködképzéssel (kiűzés).

 

Speciális előírások:
- Használt holmik vétele-eladása rovarmentes állapotban történjen.
- Az olyan faanyagokat, melyek épületek bontásából származnak, 6 hónapig üres helyen kell tárolni (pl: üres raktárban) így a táplálék megvonásra kerül, és a poloskafertőzöttség megszűnik.
- Üdülőkben, szállodákban, olyan helyeken, ahol a lakók gyakran cserélődnek rendszeresen megelőző irtószeres permetezést kell alkalmazni.

 

Irtási módszerek:

Rovarirtó permet,

Hideg-köd képzés,

ULV-eljárás,

Füstképzés,

Felületkezelő aeroszol,

Permetezés.

 

5. Bolhák

Hazánkban közel 50 bolhafaj fordul elő, melyek többnyire egy-egy állat vérével táplálkoznak. Azonban akadnak olyan bolhák is, amelyek megszokott gazdájukon kívül egyéb állatok vérét is fogyasztják. Ebbe az utóbbi csoportba sorolható az emberbolha (Pulex irritans) is, alapvetően embervérrel táplálkozik, de egyéb állatból is szívhat vért.
 2-4 mm hosszú, fényes testű, sötétvörös, gesztenyebarna színű, lapos, szárnyatlan rovar Testük oldalirányból összelapított, ami a szőrzet közti gyors mozgást segíti. Lábai erős karmokban végződnek, hátsó lábpárjával akár 5-10 cm magasra és 10-30 cm távolságra is ugrani képes. Fején és torán fésűszerv nincs.

Ugrólábuk segítségével emellett nagyon nagy távolságba és magasságba képesek ugrani.

 Ez a képesség részben a bolha menekülésüket segíti, részben a táplálékszerzés során egyik gazdáról a másikra való átugrást teszi lehetővé.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyes fajoknak megvannak a maguk jellegzetes bolha fajai, például a macskában leggyakoribb a macskabolha (Ctenacephalides felis), kutyában a kutyabolha (Ctenacephalides canis) és emberben az emberbolha (Pulex irritans), de ezek mindegyike képes a többi fajon is vért szívni.

A bolha fénykerülő, többnyire olyan helyeken tartózkodik, ahol reménye van arra, hogy a vért adó gazdát rendszeresen megtalálja. Legkedvezőbb számára a 18-20°C hőmérséklet és a 70-80%-os relatív páratartalom. Melegben igen élénk, hidegben szinte mozdulatlan.

Teljes átalakulással fejlődik. A nősténybolhák az állatokon és elsősorban azok környezetében (a szőnyegre, a parkettára, a talajra) rakják le petéiket. Az állatokon lerakott peték is rövid időn belül a földre hullanak. A kerekded, szürkésfehér, 0,5 mm nagyságú petékből 1-2 hónap alatt fejlődik ki a kifejlett bolha. A környezetben a petékből 2-12 nap alatt lárva lesz. Fejlődési idejük a hőmérséklettől, a relatív páratartalomtól és a tápláléktól függően nyári melegben 30-45 nap, télen azonban 300 nap is lehet. Legkedvezőbb számukra a 70% relatív páratartalom és a 20°C körüli hőmérséklet. Száraz helyen, 40-50% relatív nedvességtartalom alatt elpusztulnak.
Három vedlés után a lárvák bebábozódnak, majd a bábból a kifejlett rovar rendszerint a lépések okozta rezgés hatására, legtöbbször a lábdobbanásra ugrik ki és azonnal a vért adó gazdára igyekszik felkapaszkodni.

 

Teste a vérszíváshoz alkalmazkodott, szőrzete hátrafelé irányul, kiálló részek nincsenek rajta, tehát alakja igen alkalmas a szőrben, ruházatban való gyors előre-haladásra és tartózkodásra.

Vérszívása 1 perctől 2-3 óráig is eltarthat, leggyakrabban boka és csukló, valamint az ágyék tájékán találkozhatunk bolhacsípéssel. Meleg szobában akár naponta, hűvösebb időben ritkábban szív vért, 13°C hőmérséklet alatt táplálkozása szünetel. Táplálék nélkül hideg időben és magasabb páratartalom mellett 1-3 hónapig képes élni.

 

Védekezés

Bolhairtás

Az ártalom előzetes megelőze érdekében fontos a tisztaság, valamint az állandó takarítás.
A poros parketta, a hézagos kialakítású padlózat, valamint a padlószőnyeg ideális körülményeket biztosít a bolha szaporodásához.
A helységek rendszeres takarítása a bolhalárvák fejlődését akadályozza meg. További lehetőség, a padozat forró vízzel történő felsúrolása. A bolhaártalom időleges kivédésére szúnyogok és kullancsok távoltartására használt bőrfelület kezelésére használt szerek is hatékonyak, azonban a ruházat védelme ilyen esetben sem megoldott. Végleges és tartós megoldás a szakember által történő permetezéses eljárással végzett bolhairtás. A bolhairtás során felületi kezelés kombinált hatóanyagú bolhairtószerrel történik, mely az imágók elpusztításán kívül a lárvák elölését is biztosítja.
Zsúfoltság és nagy fertőzöttség esetén füstképzés alkalmazása jöhet szóba a bolhairtás elvégzésére.

 

Bolhairtás módszerei

Rovarirtó permet,

Hideg-köd képzés,

ULV-eljárás,

Füstképzés,

Felületkezelő aeroszol,

Porozás,

Permetezés.

 

Ide kattintva felteheti a bolhairtás témakörével kapcsolatos kérdéseit, illetve elolvashatja a leggyakrabban előforduló kérdéseket.

 

6. Vaspondrók

Testük hengeres, paratergitjeik nincsenek. Szelvényeik száma 40 felett van, de ez fajra nézve sem állandó mert egész életük során vedlenek és szelvényszámuk növekszik.

 

 Erdei vaspondró (Megaphyllum projectum)

A hím egyszínű sötétbarna, a hátán vékony fekete középvonallal. A nőstény barna alapszínű, 2 világos hosszanti sávval. Mérete 25-38 mm. Erdők avarjában mindenhol gyakori.

Egyvonalas vaspondró (Megaphyllum unilineatum)

Fekete alapszínű, s hátoldalán egy vékony világos-sárga vagy narancspiros hosszanti csík található. Mérete 20-30 mm. Szárazabb gyepekben, akácosokban főleg az Alföldön gyakori, gyakran tömeges.

Horgas vaspondró (Unciger foetidus)

Színe fekete, teste erősen szőrös. A telson lekerekített, a szubanális pajzson a fej felé irányuló sarló alakú nyúlvány van. Mérete 25-28 mm. Erdők avarjában gyakori.

Farkatlan vaspondró (Cylindroiulus boleti)

Színe sárgás- vöröses barna, a szelvények közepén sötétebb. Az utolsó szelvény vége lekerekített, farkacskát nem alkot. Mérete 15-36 mm. Főleg száraz erdőkben, korhadó fákban gyakori.

Farontó vaspondró (Cylindroiulus luridus)

Színe szürkés, zöldes. A telson rövid, lekerekített faroknyúlványt visel. Főként korhadó fában, fakéreg alatt található. Mérete 25-35 mm.

Homoki vaspondró (Ommatoiulus sabulosus)

Színe sötét, a hátán két világosabb, gyakran vöröses csíkkal. Az egyik legnagyobb Diplopodánk, mérete 30-60 mm. Láperdőkben és középhegységi bokorerdőkben gyakori.

 

 

 

 

 

 

 

Földrajzi elterjedése

Európa keleti részéből került Magyarországra. Az Alföld homokos talajain gyakran előfordulnak, de a domb- és hegyvidéki rétek és legelők déli lejtőin is előfordul.

Néha nagy egyedszámban fordul elő és ilyenkor vándorol.

Tápnövényei

Az alföldi száraz, csenkeszes és árvalányhajas rétek, valamint borókások az elsődleges előfordulási helyei. Legfontosabb szerepe a lehullott avar lebontásában van.

 

Védekezési eljárások

Permetezés

Talajfertőtlenítés