Növényvédő és Kártevőirtó Kft.

Légyirtás


 

Megjelenés
A kétszárnyúak közé tartozó legyek zömök, vaskos felépítésű, rövid csápú rovarok. Az erősen páncélozott testű bogarakkal szemben kültakarójuk viszonylag gyengébb, kitinjük sokkal vékonyabb. Csak egy pár, azaz két szárnyuk van, a hátulsó pár szárnyuk teljesen visszafejlődött és kis bunkóban végződő nyeles képletté, ún. billérré alakult. Ennek ellenére a kétszárnyúak (Dipterák), így a legyek is igen jól repülnek.
A fej viszonylag nagy, szabadon mozgatható, és a torral vékony, rövid, nyakszerű szakasz köti össze. A fej oldalnézetben négyszögletes, vagy kerekded, a szívó szájszerv lefelé irányul.
Az összetett szemek igen jól fejlettek, sokszor csaknem az egész fejet elfoglalják. A legyek mindhárom pár lábán a karmok között rendszerint tapadókorong is található, amelyek segítségével a sima felületeken (pl. tükrön, mennyezeten stb.) is képesek járni.
Teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák, amelyeket nyüveknek neveznek, lábatlanok. Négy lárvastádium követi egymást. A legtöbb faj lárvája bomló szerves anyagokkal táplálkozik. Bábjuk jellegzetes tonnabáb.
Az ember közvetlen környezetében leggyakoribb és legismertebb, a ház körül repdeső légyfajok 90-95%-át kitevő házi légy.


1.1. Házi légy (Musca domestica)

Megjelenés
A házi légy (más néven: szoba légy, tífuszos légy) 6-8 mm hosszú, sötétszürke rovar. Az egyedek nagyságát a lárvakorban rendelkezésre álló tenyészőhely, illetve táplálék mennyisége és minősége határozza meg. Torán négy sötétszürke vonal húzódik végig. Szelvényezett potroha sárgás színű, a vége fekete, melynek közepén egy fekete vonal húzódik. 
 
 
  

 

 

 

 


 Fejlődés, szaporodás
A megtermékenyített nőstények telelnek át, és elszaporodásuk tavasszal ezekből a példányokból indul meg.
Elszaporodásának lehetősége azonban a jelentős peteszám és a rövid fejlődési idő miatt a többi rovarhoz viszonyítva igen nagy. Rendkívüli szaporaságára jellemző, hogy kedvező körülmények között egy légypártól 1 hónap alatt közel félmillió utód származhat.
A peterakási ingert a meleg erjedés szakában levő bomló szerves anyag szaga váltja ki.
A petéből a 15-40C hőmérsékletű tenyészőhelyen 24 óra múlva bújik ki a lárva (nyű). 7C alatt, illetve 43C hőmérséklet felett a peték elpusztulnak.
A lárvafejlődés számára legkedvezőbb a 30-35C közötti hőmérsékletű tenyészőhely, illetve a 24-26C közötti külső levegőhőmérséklet. Ilyenkor a lárvapusztulás minimális. 
Bebábozódás előtt a lárvák - főleg éjjel - a melegből kivándorolnak és a hűvösebb, mérsékelten nedves helyen bábozódnak be.  
A bábban az imágó 6-9 nap alatt alakul ki, amely áttöri a báb falát, és abból kibúvik. 
A légy teljes fejlődési időtartama átlagosan 2 hét, ami azonban nagy melegben 8-10 napra lerövidülhet. Mivel a kikelt nőstények már 5-6 nap múlva megkezdik a peterakást, így egy nyáron 10-12 generáció is követheti egymást.
Elsődleges tenyészőhelye a trágya, ezek hiányában a konyhai szemétben is jól fejlődik.


Felismerés
Jellegzetes alakja és életmódja miatt elég könnyen felismerhető. Az ablaküvegen levő nyomok is jellegzetesek.
Széklete a felületeken pöttyök formájában fedezhetők fel.


Védekezés
Célja
Zárt térben a legyek maradéktalan elpusztítása, a helyiség légymentességének biztosítása.
Szabadban ártalmat nem okozó szinten tartásuk.


Irtás
Zárt térben (pl. istállóban, ólban) történő légyirtás során kiemelt szerepe van a csalogató anyaggal (feromonnal) kombinált (kenhető, kiszórható, kihelyezhető formájú) mérgezett csalétek felhasználásának, illetve a különféle ragasztós légyfogók (henger, lap, szalag, zsinór) alkalmazásának. Szakemberek permetezéssel, a mennyezeten és az oldalfalakon tartós méregmezőt alakíthatnak ki, illetve a gyors ölőhatás érdekében a hidegköd-képzést, az ULV-eljárást, vagy a füstképzést használhatják. Lakásokban, egyénileg a légtérkezelő aeroszol palack, a párologtatás és a ragasztós légyfogók alkalmazása vezet eredményre.
Szabadban a szakemberek melegköd-képzéssel, hidegköd-képzéssel és ULV- eljárással végezhetnek irtást.

 

Megelőzés
Döntően állategészségügyi feladat.
A tenyészőhely (trágya, szemét) zárt tárolása, vagy elszállítása a peterakás lehetőségét iktatja ki. A lárvafejlődés megakadályozására, a trágya kezelésére növekedést szabályozók (juvenoidok) és kitinképződést gátlók használhatók.
A berepülő legyek hálózással tarthatók távol. Csalogatóanyaggal ellátott, színes, varsás csapdákkal egyénileg megoldható szabadtérben, vagy házon belül elektromos rovarcsapdák alkalmazásával.
A szaghatáson alapuló riasztószer (krezol) űrgödrös árnyékszékben a peterakást megakadályozza és a lárvákat elpusztítja..
 
A légyirtás további módszerei
Mérgezett csalétek,
Légtérkezelő aeroszol,
Hideg-köd képzés,
Meleg-köd képzés,
ULV-eljárás,
Permetezés,
Füstképzés-légtértelenítés.


1.2. Egyéb élelmiszer-látogató (szinantróp) legyek

Az élelmiszer-látogató legyekhez a házi légytől eltérő életmódú, az ember közelében élő, ún. szinantróp fajok tartoznak.


Biológia
Közös tulajdonságuk, hogy számukra az időjárás viszontagságai elől az emberi település nyújt védelmet, táplálékszükségletüket döntően az élelmiszer fedezi, a fejlődésükhöz szükséges tenyészőhelyeket pedig, a különféle élelmiszerek mellett igen gyakran az ember ürüléke biztosítja. Elszaporodásuk mértékét jellegzetes tenyészőhelyük mennyisége határozza meg.
Életük legnagyobb részét a ház környékén, a szabadban töltik, de táplálkozás, vagy peterakás céljából a lakásba rendszeresen berepülhetnek. Repülési távolságuk a házi legyekhez viszonyítva sokkal nagyobb, így tenyészőhelyeiktől több kilométer távolságra is eljuthatnak.


1.2.1. Csillárlégy (Fannia canicularis)
Alak
A csillárlégy (más néven: kis házi légy, nyári légy, kis szoba légy) 4-6 mm nagyságú, karcsú, szürke színű. Potroha mindkét oldalán kiterjedt sárgás folt található.
 
 

 

 

 

 

 

 

 

Fejlődés, szaporodás 
Lárvái amelyeknek sajátságos tüskés nyúlványai vannak bomló szerves anyagban (pl. konyhai szemétben, dögben és székletben) fejlődnek.

 

Életmód
A hím rendszerint a lámpa, csillár körül ide-oda cikázva kering, innen kapta nevét is. Nappal csak rövid időre pihen meg, éjszaka üldögél a csilláron, ahol apró, fekete ürülékét is hagyja. Az emberre nem száll rá.

 

Előfordulás
Konyhai szemét, dög és széklet környékén található, de a gyümölcsök körül is előfordul. Tavasszal és nyár elején a helyiségekben igen gyakori.
 
 1.2.2. Árnyékszéklégy (Fannia scalaris)
 
 Alak

5-6 mm hosszú, karcsú, feketés színű.
 

Fejlődés, szaporodás

Főként emberi ürülékben tenyészik, de petéit élelmiszereken is elhelyezheti.
Előfordulás
Jellemző árnyékszék-látogató. Többnyire sötét, hűvösebb zárt helyeken, az árnyékszék körül tartózkodik, de elhullajtott, többnapos emberi ürüléken is nagyszámban fordul elő. Az embert ritkán zavarja és élelmiszerre is csak elvétve kerül.
 
 
1.2.3. Döglegyek
 

Alak

7-10 mm nagyságú, ragyogó aranyzöld potrohú, kékeszöld torú, fekete lábú, a házi légynél nagyobb légyfajok. Leggyakrabban a selymes döglégy (Lucilia sericata) és a fémzöld (más néven: aranyos, aranyzöld) döglégy (Lucilia caesar) fordul elő.
   
 
  

 

 


 
Fejlődés, szaporodás 
A nőstények egyszerre raknak le 100-200 petét bomló fehérjetartalmú anyagra, elsősorban a rothadás késői szakaszában levő húsra, dögre, szemétbe. A peterakást életében több alkalommal megismétli. A lárvák gyorsan, 12 óra alatt kelnek ki, majd 1-2 hét múlva bebábozódnak. A bábállapot 1-3 hétig tart.

 

Életmód
Ürülékkel és gyümölccsel egyaránt táplálkoznak. Jól és gyorsan repülnek, szaglásuk kiváló, ezért a peterakásra alkalmas anyagot akár több km távolságból is felkeresik.
  
 Előfordulás

Általában dögben, ürülékben találhatók, de gyakori gyümölcslátogatók is. A szabadban élnek. Különösen árnyékos és meleg helyeken, pl. emberi székletrakások körül nagy tömegben röpdösnek. Melegkedvelők, szabadban, a napos helyeken találhatók. A lakásba főleg zivataros időben tévednek be.


1.2.4. Kék dongólégy (Calliphora vicina)
 

 Alak
A kék (más néven: kékpotrohú) dongólégy zömök, nagytestű, 8-12 mm nagyságú, acélkék színű. Testét sűrű szőr, sörte borítja.
 
 
  

 

 

 

 

 


 Fejlődés, szaporodás

Petéit - egy-egy alkalommal kb. 100-100, életében összesen 800 db-ot - bomló állati anyagra, elsősorban hús vagy dög mélyedéseiben egyesével, vagy csoportosan helyezi el, de trágyában és szemétben is tenyészhet. A lárvák a hőmérséklettől függően 12-36 óra múlva kelnek ki, majd azonnal befúrják magukat a tápanyagba, melynek szöveteit fehérjebontó enzimjeikkel feloldják és megemésztik. Fejlődési ideje kb. 1 hónap.

 

Életmód
Igen jó szaglása van, jól repül. A szabadban tartózkodik. Zárt térben zúgva, dongva repül, és mivel az ablaküveget nem veszi észre, koppanva ütődik hozzá. Egyforma gyakorisággal táplálkozik gyümölccsel és szerves anyaggal (pl. emberi ürülékkel). Szőrös testén sok kórokozó tapadhat meg.

 

Előfordulás
Minden bomló növényi és állati eredetű anyagon előfordul. Leginkább vágóhidakon, konzervgyárakban és piacokon, főleg ősszel és tavasszal jelennek meg
 
1.2.5. Húslegyek (Sarcophagidae)

 Alak
10-14 mm nagyságú, szürke színű, potrohukon sakktáblaszerű, kockás rajzolatú légyfajok. Leggyakrabban a közönséges (más néven: kockás, szürke) húslégy (Sarcophaga carnaria) fordul elő.
 
 

 

 

 

 


 
Fejlődés, szaporodás

Lárváik elsősorban a húsban fejlődnek. A nőstények élő lárvákat raknak le, a friss húst "beköpik". A gyorsan fejlődő lárvák tenyészőhelyükről elmászva bábozódnak be.

 

Életmód

Az imágók a húst, a gyümölcsöt és a székletet egyaránt szívesen keresik fel.

 

Előfordulás
Vágóhidakon, piacokon, húsboltok környékén igen gyakoriak.
 
 
1.2.6. Kerítéslégy (Muscina stabulans)

Alak

A kerítéslégy (más néven: istállólégy, korhadéklégy) 6-8 mm nagyságú, szürke színű, a házi légyhez hasonló, de annál zömökebb és nagyobb. Szárnyait a házi légynél jobban szétterpeszti.
   
Fejlődés, szaporodás

Lárvái kb. 2-6 hét alatt a bomló szerves anyagban, szemétben vagy élelmiszerben fejlődnek. A lárva majdnem mindenevő, eleinte a tenyészőhely anyagával táplálkozik, később azonban más légyfajok lárváira vadászik. Gyümölcsön, húson és egyéb élelmiszereken is megtalálható.
Előfordulás
Szabadban és zárt térben egyaránt előfordul.