A rágcsálóirtás módszerei
A védekezés célja adott objektumon belül az ártalom felszámolása, a mentesítés, majd az elért mentesség folyamatos fenntartása.
Az eredményességet döntően az határozza meg, hogy a helyi viszonyok ismeretében a megfelelő eljárásokat milyen gondosan alkalmazzák. Az eredménytelenség ugyanis sohasem a módszereken, hanem a rágcsálók, elsősorban a patkányok óvatosságán és az eljárások kivitelezésén múlik.
A cél elérésére, a rágcsálóirtás végrehajtására elsősorban vegyi eljárásokat használnak, de esetenként a fizikai-mechanikai módszerek alkalmazására is szükség lehet. A biológiai eljárások elsősorban megelőzésre alkalmasak.
Rágcsálóirtás kihelyezhető mérgezett csalétekkel
A rágcsálóirtás az általánosan elfogadott és a gyakorlatban legjobban bevált véralvadásgátló csalétkek felhasználásával történik. A csalétek kihelyezésére többféle szerelvény áll rendelkezésünkre, amellyel biztosítani tudjuk a csalétek anyagok veszélytelen kihelyezését. A csomagolatlan élelmiszer környezetében kizárólagosan irtószer nélküli csapdák használhatók.
Rágcsálóirtás gázosítással
A lyukgázosítás patkányirtásra, a helyiséggázosítás pedig, döntően egérirtásra használható. A helyiséggázosítás kizárólag gázmesterek által végrehajtható rágcsálóirtás, amely zárt terekben (pl: malom, raktár...) lévő rágcsálók elpusztítására alkalmas.
Szántóföldi rágcsálóirtás (hörcsög, mezei pocok, güzüegér)
A mezei pocok fertőzöttség mértékéről és eloszlásáról a kezelendő területen, előzetes felmérést kell végezni. A csalétket a járatokba rakva kell kihelyezni. A járatkezeléseket célszerű a gócok megjelenését követően azonnal végrehajtani. A csalétket kézi kijuttatásnál járatokba kell helyezni, és be kell taposni. Kézi eszközzel a gócok felületére csalétket kiszórni tilos!
Rágcsálók elszaporodásának megelőzése
Ennek megvalósítására alkalmas:
- a műszaki hiányosságok helyrehozatala
- a csatornák és pinceablakok megfelelő ráccsal történő zárása,
- a csatornatörések és kirágott ajtóküszöbök hibáinak kijavítása,
- a szellőzőnyílások 10 mm-nél kisebb lyukátmérőjű ráccsal való borítása,
- a betört pinceablakok kijavítása és ráccsal való zárása,
- a bejárati ajtók alsó részének fémlemezes borítása (patkányok ellen 15 cm, egerek ellen 10 cm magasságig).
A felsorolt eljárások egerek ellen, részben kis méretük, részben döntően passzív behurcolási lehetőségük miatt kevésbé hatékonyak.
Az ételmaradék, a házi szemét a patkányok számára fontos táplálékforrás. Ettől a lehetőségtől tehát a patkányokat meg kell fosztani, amely életfeltételeiket jelentős mértékben rontó tényező.
A zárt szemétgyűjtés és a megfelelő szeméttárolási mód (hézagmentes szemétgyűjtő tartály, beton szemétgyűjtő kád), valamint a felgyülemlett szemét és hulladék folyamatos elszállítása különösen ott fontos, ahol sok a szerves anyag (pl. konzerviparban, vágóhídon stb.).
A tisztaság és a rendezett raktározási körülmények biztosítása mellett gondoskodjunk a kutyaólakban, madáretetőkben szétszórt állateledel összegyűjtéséről is.
Ahol patkányok folyamatos behurcolásának lehetősége áll fenn (pl. pályaudvaron, élelmiszeripari létesítményben, kikötőben stb.), ott mérgezett csalétek állandó kihelyezése alkalmas az esetlegesen bekerülő patkányok elszaporodás előtti elpusztítására.
Egerek esetében, a különféle (rugós, bebújós, fojtó, varsás, ragasztós, elektromos) csapdákba bejutó példányok megtelepedésük előtt kifoghatók és elpusztíthatók.
A rágcsálóirtás alapja, a rágcsálók felderítése
Rágcsálók jelenlétére különböző nyomokból, jelekből, jelenségekből következtethetünk. Előfordulásuk megállapítására, a fertőzöttség vizsgálatára alkalmas módszereket, a következőkben foglaljuk össze.
Rágásnyom (kártétel) megfigyelése
Ez különösen alkalmas az aktuális fertőzés kimutatására, mivel rágásuk a különféle anyagokon könnyen felismerhető. Patkány- vagy egérrágás megkülönböztetése keményebb anyagokon többnyire nem nehéz. A patkány széles, párhuzamos rágásnyomai mélyen szántanak és jól látszanak. Az ajtósarkon, küszöbön, gerendákon látható, általában fél- vagy negyed köríves patkányrágás igen jellegzetes. Az egér mindent (papírt, bőrt, csomagolóanyagot stb.) összerág és a gabonaszem kisebb-nagyobb részét 1,5-2 mm-es darabkákra őrli szét.
Búvóhelyek felderítése
A rágcsálók megtelepedése után gyakran sikerül felfedezni vackuk, fészkük bejáratát, a patkány- vagy egérlyukat is. Leggyakrabban az épület közvetlen környékén, a földben elhelyezkedő (legalább 5 cm átmérőjű) patkánylyuk tölcsérszerű, jellegzetes, alulról megnyitott, így környékén nincs szétdobált talaj. Patkányfészek azonban felhalmozott anyagban, téglarakásban, a padláson, zsákok között, ólban és pincében is lehet. Az egerek épületen belül az egérlyukat leggyakrabban a fal és a padló illeszkedésénél, eldugott sarkokban alakítják ki, a szabadban viszont földlyukakban fészkelnek, de zsákok, ládák, papírok, göngyölegek, a hosszabb időn át nem bolygatott élelmiszerek, lomok között, alkalmilag a kárpitorozott bútorokban és sokszor a padláson is zavartalanul megtelepedhetnek.
Egyéb jelek
Vizeletfoltok a rágcsálók közlekedési útjain fedezhetők fel. Egyébként a rágcsálók vizelete különféle papírból készült csomagoló anyagokon UV-fényben sárgásan foszforeszkál. Gyakran ez a módszer önmagában elegendő az aktivitás és a fertőzöttség megállapítására. Jellegzetes szagukat részben vizeletük, részben mirigyváladékuk okozza. Különösen az egér vizeletének szaga feltűnő, ami e rágcsáló jelenlétére egyértelműen utal.
Lábnyomfigyelés
A rágcsálók aktivitására utaló gyanút a földön, esetleg a sárban fellelhető jellegzetes lábnyomaik is felkelthetik, ez azonban előfordulásuk mértékére vonatkozóan csak viszonylagos értéket ad. A lábnyom nagyságából a rágcsálófajra következtethetünk. A patkányok lábának lenyomata általában 2-4, az egereké 1-2 cm széles. A patkányok jól látható lábnyomai mellett jellegzetes, hogy a földön a farkuk által húzott nyomvonal is kirajzolódik. Az egerek lábnyoma a patkányokénál kisebb és a farok a talajon nem hagy nyomot. Az egyik legjobb és legegyszerűbb tájékozódást a talkummal végzett porszórás utáni nyommegfigyelés adja. A porozott területen a lábnyomok plasztikusan rajzolódnak ki, így könnyen azonosíthatók.
Ürülék vizsgálata
A rágcsálók székletének formája, nagysága, színe, állaga, szerkezete annak ellenére, hogy azokat igen gyakran az ember számára nehezen felfedezhető, rejtett helyekre rakják, a rágcsáló fajára, táplálkozására és korára vonatkozóan ad információt. Megtalálási helye azért lényeges, mert az mozgáskörletükre, közlekedési útjaikra, táplálékforrásukra utal, de ebből alkalmilag fészkük elhelyezkedésére is következtethetünk. Mennyiségéből igen gyakran elszaporodásuk mértéke is megbecsülhető.
Leggyakrabban előforduló rágcsálók
Az ember közvetlen környezetében a vándorpatkány (népi neve: káspi egér, vízi patkány, szürke patkány) és a házi patkány (népi neve: fekete patkány, pocegér, hajópatkány) él.
Alakjuk
A vándorpatkány 18-25 cm hosszú, szürkésbarna, szürkésfehér hasú. Fülei rövidek, farka testhosszánál rövidebb, szőre gyakran szennyezett.
A házi patkány 13-20 cm hosszú, barnás-fekete, sötétszürke hasú. Fülei hosszúak, farka a testénél hosszabb, szőre selymes fényű, tiszta.
Szaporodásuk
A nőstény patkány először kb. 3 hónapos korában, majd élete folyamán átlag 5 alkalommal ellik. Az utódok száma egy alomban 2-14 között mozog, átlagosan 7.
A vándorpatkány rendkívül szapora, optimális körülmények között egy patkány-párnak évente 400-800 utóda is lehet. Évente három fő szaporodási időszaka van, kora tavasszal, nyár elején és ősszel, egyes esetekben azonban, 6-8 alkalommal is kölykezhet. Szexuális érése gyors, már három hónapos korában ivarérett. Ha életfeltételei kedvezőtlenné válnak, vagy túlszaporodik, más területre vándorol. Élettartama 2-3 év, de az egyedek többsége jóval előbb elhullik.
A házi patkány kevésbé szapora, évente csak két időszakban ellik, de ritkán négy alkalommal is kölykezhet.
Életmódjuk
A patkányok föld alatti lyukakban, épületek félreeső részein, ritkábban a csatornában élnek, általában ott, ahol a közelben elegendő táplálék áll rendelkezésre és a hőmérséklet is megfelelő.
A vándorpatkány a nedves, a hűvös és a sötét környezetet kedveli, legszívesebben az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. Fészkét közvetlenül az épület alatt, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít.
A házi patkány az ember közvetlen környezetében él. Fészkét leggyakrabban nádfedeles házak padlásán, meleg, száraz helyen alakítja ki, főleg ott, ahol szemes terményt (pl. kukoricát stb.) tárolnak, de felhalmozott anyagok között is fészkelhet.
(Mus musculus spicilegus) az ember közvetlen környezetében tartózkodik.
Alakjuk
A házi egér 8-10 cm hosszú, sárgásszürkés-fekete, farka testhosszával megegyező.
A güzüegér 6-8 cm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb.
Szaporodásuk
Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1 000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek.
A nőstény egér kb. 2 hónapos korában ellik először, életében átlag 6 alkalommal. Az utódok száma almonként 6-13, átlagosan 6.
Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával, vagy növényi részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ.
Élettartamuk 2-4 év, de a többség jóval előbb elhullik.
Életmódjuk
Az egerek a házon belül leginkább a fal mellett készített lyukakban tanyáznak. A szabadban egyszerű fészket készítenek, amit kazlakban, szénaboglyában is kialakíthatnak. Zárt terekben zsákok, ruhák között, vagy kárpitozott bútorokban telepedhetnek meg.
A házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén lyukakban, vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban alakítja ki. Keveset vándorol, ha kedvező életfeltételeket talál.
A güzüegér szabadban szénakazalban, faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából a kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat.